Advent szelleme ünnepi lángban,
a várakozásban élet született,
decembert jelöltek a naptárban,
mely elhozza bajomra a mennyeket.
Kézen fog a gyúlékony szeretet,
bocsássatok meg, bűnben gázolok,
szórjátok be hamuval fejemet,
ne dobjatok el, jó leszek, várjatok.

Advent tornyai csak magasodnak,
meg kell szeretnem a tisztaságot,
ne tagadj meg, ne tagadd meg magad,
mert szívemhez kötöztem a lángot.
Napfényre vágyom tiszta örömmel,
próféciám - Keletről szállt ige,
fények között tejszínű a reggel,
mert begyógyult az Univerzum sebe.

Öleld magadhoz a beteg világot,
hallgassátok Adventi énekem -
nézd, a várakozás kézen fogott,
mert parancsot kér az érdekem.
Adventi vizek mossák az arcom,
szívem dalol és önként énekel -
holnap térdre kényszerít a lantom,
s remény nélkül a sárban égek el.